, (el-tántorodik) ösz. k. 1) Szédelgés, gyöngeség, vagy más nyavalya következtében szilárd állását elveszti és csaknem lerogy. Máskép: megtántorodik. Úgy fejbe vágták, hogy eltántorodott bele. 2) Az egyenes, igaz útról eltér, gyarlóság, vagy tudatlanság miatt. Eltántorodni az erkölcs ösvényéről. V. ö. EL, (2) és TÁNTORODIK.