, (em-el-et) fn. tt. emelet-ět. Az épületben a teremek, szobák, kamarák, folyosók stb. öszvege, melyek nem az épület alapján állanak közvetlenül, hanem már azon falsor, és gerendák vagy boltok fölött, melyek az épület alsó (földszinti) osztályát teszik. Első emelet, második emelet stb. Innét, az első emelet már második osztályát vagy fokozatát teszi a lakok sorozatának, a második emelet a harmadikát stb. Tehát például, a három emeletes házban nem három, hanem négy lak- és ablaksorozat van. A legalsó sorozatot földszintinek nevezzük. Vannak emeletek (inkább: mélyletek) a bányaépitészetben is.