, kiavult áth. 1) szop. V. ö. EMIK. 2) Eszik. Nincsen mit emniik, azaz emniek v. enniök, (Podgorszki János, szentmártoni kapitány levelében Jakusich Ferencz, győri alkapitányhoz 1577-diki dec. 2-dikáról). Senkinek sem barmát, sem marháját el nem veszik, adjanak emnik egy kevés ideig (Illésházy István levelében Thurzó Györgyhöz 1606. jul. 30.). Rokon értelemben ma is gyöke emészt szónak és származékainak. V. ö. EM, (2).