, (el-veszt) ösz. áth. 1) Valamely tárgyat, ingó vagyont úgy elejt, elhullat, hogy észre nem veszi, s ennél fogva birtokosa lenni megszün. Elveszteni az erszényt. Elveszteni lyukas tarisznyából a pénzt. Elveszteni a szekérről a zsákot. Részegségben elveszteni a fejkötőt.
A csengeri temetőn
Elvesztettem a kendőm.
(Népd.)
2) Megöl, kivégez. Valakit méreggel elveszteni. A gonosztévőt hóhérpallossal elveszteni. Gyermekét elveszteni. 3) Átv. ért. elveszteni az eszét; elveszteni becsületét, hirét, nevét; elveszteni hivatalát, azaz: becsületétől, hivatalától stb. megfosztatni. Elveszteni kártyán, koczkán, sorsjátékban mindenét.