, (el-ültet) ösz. áth. 1) Növényt vagy magot tenyésztés végett a földbe tesz. Elültetni az oltományokat. Elültetni annak idején a virágmagokat. Faiskolából gyümölcsösbe ültetni el a csemetéket. 2) Valakinek meghagyja, megparancsolja, hogy más helyre üljön. Elültetni a csintalan diákokat egymás mellől. 3) Az ültetést elvégzi. A mi kertünkben már elültettünk. V. ö. EL, (2) és ÜLTET.