, (el-tarol) ösz. áth. 1) Fűvel, gazzal, vagy más növénynyel benőtt helyet tarrá tesz, azaz, a füvet, gazt, növényt tövig levágván, elszedi róla. Máskép: letarol. Eltarolni a nádas, kákás helyeket. Eltarolni a buzát, rozsot. 2) Szőrt, hajat, gyapjút tőben lenyír. Eltarolni valaki haját. Eltarolni a ló serényét. Az utóbbi jelentése ritkább használatú. V. ö. TAR, TAROL.