, (el-szórt) ösz. mn. Ami más által, külső oknál, erőnél fogva van elszórva, péld. elszórt búza, melyet a vető ember a szántóföldön elhányt; vagy a szóró ember a szérűn tisztává tett. Átv. ért. szerte levő, szerte fekvő, szét helyezett. Elszórt helységek, vagy házak. A pusztákon elszórt tanyák. Elszórt katonai állások a harczmezőn.