, ELSŰLYED, (el-sülyed v. ~sűlyed) ösz. önh. Híg, lágynemű anyagban, vagy elnyiló, tátongó ürességben elmerül, alászáll, s általa elboríttatik. Elsülyed a szekér kereke a mély sárban. Elsülyed a kilyukadt hajó a vízben. Elsülyedtek Sodoma és Gomorra városai a holt tengerben. Sülyedjen el a föld alattam, ha nem igazat mondok. V. ö. EL, (2) és SÜLYED.