, (el-rěpít) ösz. áth. Szárnyakra bocsát, elrepülni hagy, enged. Elrepíteni kalitkából a madarat. Átv. ért. nagy sebességgel elszállít, eldob. Parittyával elrepíteni a követ. Elrepíteni puskából a golyót. V. ö. RĚPÍT. Önhatólag mondjuk a madárfiakról, midőn ezek már megerősödvén, fészköket elhagyják és szárnyra kelnek. A fecskefiúk már elrepítettek.