, (el-ún) ösz. áth. Valami iránt érdekkel, jó kedvvel viseltetni megszűn; valami terhére, alkalmatlanságára válik; valamibe bele fárad. Elunni az üres szónoklatok hallását. Elunni az izetlen tréfákat. Elunni a sok látogatót. Elunni a szüntelen munkát. Visszaható névmással: semmi lelki vagy kedélyi élvezetet nem lel. Elunom magam, elunod magad, elunja magát, azaz, nem mulatom magam, vagy terhére vagyok magamnak stb.
"Ha elunom magam a pusztába,
Befordulok a szomszéd csárdába."
Népd.