, (a hellen-latin haereticus-ból eredett szó) fn. tt. eretnek-ět. Általában: személy, ki magát kereszténynek vallja ugyan, de némely lényeges hitágazatokban a kereszt. katholikai vallástól eltér. A hellen: αιρεσις eredeti értelme: felekezet. Eretnek tehát az, ki a hitágazatokra nézve az első anyaszentegyháztól külön felekezetre szakad, elvál. Különösebb és szokottabb értelemben: ki nem tudatlanságból, hanem konokságból szakad el az anyaszentegyháztól. (Nos Christiani haeresin dicimus cum pertinacia aberrantem a vera doctrina. Basilii Fabri Thesaurus eruditionis scholasticae).