, (el-tévělyědik) ösz. k. 1) Valamely állat, különösen ember, jártában, keltében az igaz útról eltérvén, ide-oda bolyongni kezd. Tekervényes utakon eltévelyedni. 2) Valamely lelketlen tárgy sok hányás-vetés által szokott helyéről egészen más helyre vetődik. Hurczolkodás közben eltévelyedtek legérdekesebb okleveleim. Eltéved szónál az ok magában az alanyban látszik feküdni, eltévelyedik szónál pedig más körülményekben.