, (er-ő-sen) ih. Megfeszített erővel; szilárdul, keményen; hathatósan, alaposan; teljes bizalommal, nem kétkedve. Erősen védni magát. Erősen harczolni. Erősen eltörni a szenvedéseket. Erősen szólni, beszélni. Erősen megfeddeni valakit. Erősen vitatni az ügyet. Erősen hinni, remélleni. Erősen venni v. fogni a dolgot. Erősen rajta lenni valamin. Erősen tartani, viselni, forgatni magát. Erdélyi szójárás szerént annyit is tesz: nagyon.