, (el-tagol) ösz. áth. 1) Elbonczol, részekre elvág, metél. Mondatik különösen az állati testnek eldarabolásáról. A mészárosok eltagolják a levágott ökröt, a hentesek a leölt disznót. 2) Tréfás kiejtéssel: tagról tagra, tetőtől talpig eldönget, megver.