, (el-tagad) ösz. áth. 1) Igazán, valóban megtörtént dologról azt állítja, hogy meg nem történt. (El igekötő nélkül azt is jelenti, hogy valóban nem történt meg, a minek meg nem történtét állítja). Eltagadni az igéretet. Eltagadni a mondott szót. Eltagadni a kölcsönzött pénzt. Eltagadni előbbi vallomását. 2) Valamit magáénak lenni nem vall. Eltagadja hitét, nemzetét, hazáját. Eltagadja rokonait. Az utóbbi jelentésben máskép, és közönségesebben megtagad. V. ö. TAGAD.