, (el-süt) ösz. áth. 1) A tüzelő fegyvert ellövi. Elsütni az ágyúkat, mozsarakat, puskákat. 2) A nap forrósága, a tűz melege elszárít, elaszal. A furró nyár elsütötte a vetéseket, legelőket. 3) A nap vagy tűz rezes-barnára égeti a bőrt. Elsütötte arczát a nap. 4) Mértéken túl süt. Elsütötte a szakács a libát. V. ö. EL, (2) és SÜT. 5) Átv. ért. kiad valamely árun, portékán. Nagy nehezen elsütöttem a maradékposztót is. Jó áron elsütöttem.