, (el-simít) ösz. áth. 1) Tulajd. ért. kézzel, vagy valamely eszközzel végig huzogatva elegyenget, simára igazít. Elsimítani tenyérrel, vagy kefével, fésüvel a hajakat. Elsimítani a falra hányt vakolatmeszet. Elsimítani hengerrel, boronával a felszántott és bevetett földet. 2) Átv. ért. botrányos ügyet, szembe ötlő dolgot eltakar, következés nélkül elmulni hagy, s mintegy szépítve, simára egyengetve eltüntet. Elsimítani a tanács által elkövetett csalást. Elsimítani a tisztújítási kihágásokat. V. ö. SIMÍT.