, (el-sajátít) ösz. áth. 1) Általán a másét sajátja gyanánt használja, birja. 2) Különösebben jelenti mind azon cselekvéseket, melyek által idegen birtokot, vagyont igaztalan, törvénytelen uton magáévá tesz és bitorol valaki, milyenek: csalás, lopás, rablás. (Sajátjává tenni jó értelemben használtatik). 3) Valamely tulajdonságot, erkölcsöt, szokást, ügyességet, cselekvési módot utánozás által fölvesz, s azt mintegy saját természetévé teszi.