, (el-ő-öz-mény) fn. tt. előzmény-t, tb. ~ěk. Észtanban, a tulajdonkép vett okoskodásnak azon tételei, melyekből következtetést húzunk, t. i. a főtétel (major), és altétel (minor) az okoskodásnak előzményei (praemissae). Általán, minden, mi valamely következőnek alapul szolgál, miből valami foly vagy folyhat. Nagy újítást bizonyos előzmények nélkül behozni nem lehet. Kedvező előzmények. Ily előzmények után hozzá foghatni a dologhoz.