, (elő-ugrik) ösz. k. Külső erő által kényszerítve, vagy bármely szükségességből ugrást tesz előre. Előugrik a megsarkantyúzott ló. Előugrik a korbácscsal zaklatott siheder. Előugrik a meghuzott sárkány. A köz beszédben nem szoktak különbséget tenni az önkéntes és kénytelen ugrás között, mindeniket ik-es igével fejezvén ki. Mást jelent: eléugrik, azaz ugorva szem elé jön.