, (elő-teremt v. teremt) ösz. áth. Eléállít, elészerez. Élünk e szóval, midőn az eléállitás mintegy felsőbb erőbe, több mint emberi munkába kerűl, midőn, úgy szólván, valamit semmiből hozunk elé. Akárhol veszed, de előteremtsd. Rosz esztendőben nehéz az adót előteremteni.
"Te előteremtvén a régi hősöket,
Életet varázsolsz néma tetteikbe."
Szemere P.
Jobban: eléteremt. V. ö. ELŐ, (3).