, (el-ő-ött) névutó. Személyragozva: előttem, előtted, előtte, előttünk, előttetěk, előttök. 1) A latin ante értelmében, e kérdésre: hol? a téren létező tárgynak elejét határozza meg, s am. azon helyen, mely után, mely mögött valami áll, fekszik stb. Ház előtt álló kocsi. Templom előtt öszvegyűlt nép. Hadsereg előtt lovagló vezér.
"Nem úgy van most, mint ez előtt,
Sár van a mi házunk előtt."
Népd.
2) Időben egymás után következő eseményekre vonatkozva, e kérdésre: mikor? am. bizonyos időt megelőzve, ami után mások következnek. Egy hét, három hónap, négy év előtt történt. Ez előtt két órával. Személyragozott állapotban: ez előtt v. ennek előtte, az előtt v. annak előtte, egy hó előtt v. egy hónak előtte. 3) A latin coram értelmében am. valakivel szemben, valakinek szeme láttára. Megjelenni a bíró, a törvényszék előtt. Ez a dolog sok ember előtt történt. Többek előtt nyilvánitani, bizonyítani valamit. Vétkezni Isten és emberek előtt.
Képzésre hasonló ezen névutókhoz: mög-ött, föl-ött, al-att, hegy-ett, közep-ett, köz-ött, mell-ett, melyekben az illető képzők az ott helymutató határozónak változatai.