, (elő-tétel) ösz. fn. 1) A körmondatnak első főrésze, helyesebben előmondat v. előszak. 2) A két tételü okoskodásnak előrésze, melynek az utótétel felel meg. (Antecedens, Consequens). 3) Oly tétel, melynek bizonyossága megmutatva nincs, de előre fölteszszük azért, mert belőle több más tételeket következtethetünk, vagy magyarázhatunk, fejthetünk. (Hypothesis).