, (el-ő-re) ih. 1) Viszonylik oly helyre, térre, mely egy másiknál elsőbb, vagyis valaminek elejéhez közelebbi, s megfelel ezen kérdésre hová? Előre futni, előre kiáltani, előre állani. A forgott ember nem csak hátra, hanem előre is néz. (Km.) 2) Oly időre, mely egy másikat jövőben megelőz, ezen kérdésre: mikor, mikorra? Előre megfizetni a házbért. Előre megjövendölni valamit. Jobb előre félni, mint utójára rettegni. (Km.) "Énekid közt hátra hagyál tekintenem s előre, de távol tájékokra." Kazinczy F.