, (elő-věsz) ösz. áth. Ami félre volt téve, azt kézbe veszi, eléhozza, használni kezdi. Előveszi téli ruháját. Előveszi a rég nem olvasott könyvet. Átv. ért. szoros vizsgálat, fenyiték, vigyázat alá fog. Csintalan fiúk, majd előveszlek én benneteket. Ugyan elővették őt a bírák. Szabatosabban: elévěsz, amaz pedig tulajdonképen am. előre věsz. V. ö. ELŐ, (3).