, (elő-kép) ösz. fn. 1) Utánzásul kiállított kép, pl. mely után a festész fest, a rajzoló rajzol. Szélesb ért. minden tárgy, dolog, mely utánzási példa gyanánt hozatik vagy állíttatik elé. A katona jeles vitézeket, a költő híres költőket vegyen előképül. Böcsületes emberek legyenek előképeink. 2) A vallástudorok, kivált a régiek, előképeknek (typus) nevezték az ó szövetségi szertartásokat és eseményeket, mennyire azok a Messiás eljövetelére, életére s halálára vonatkoztak, s azt ábrázolák. Így Mózses érczkígyója a pusztában, ezen vallástudorok szerént előképe volt Krisztus urunk fölfeszíttetésének.