, (el-ő-bb) ih. tulajdonkép az elő határozó másod foka. Előbb, legelőbb. Értelme am. hamarabb, korábban. Én előbb ott voltam, mint te. Előbb-utóbb megtörténik, azaz a dolog bizonyos, csak ideje határozatlan. Aki előbb, az az elsőbb. Aki előbb megy a malomba, előbb önt a garatra. (Km). Különbözik elébb, azaz ide közelebb, jobban szem elé. Jőj elébb. V. ö. ELŐ, (3). A régiek sem mindig különböztették meg a kettőt egymástól.