, (elő-adó) ösz. fn. és mn. 1) Általán, aki valamely esetet, történetet, ügyet szóval elmond, eléterjeszt. 2) Különösen, hatósági vagy törvényszéki tiszt, ki a tanácskozás vagy itélet alatti ügynek érdemét, mibenlétét elmondja, eléterjeszti. Váltóügyi előadó. Bányaügyi előadó. Melléknévileg: Előadó bíró. Előadó tanácsnok. Helyesebben mint a föntebbiekben is: eléadó.