, (el-olvad) ösz. önh. 1) Szilárd állapotát elvesztvén, ellágyul, s híggá, folyékonynyá leszen. Elolvad bizonyos hévfoknál az ércz, a jég, a vaj, a zsír stb. Majd elolvad a nagy melegség miatt. 2) Átv. ért. valamely kedves érzelem miatt egészen ellágyúl. Elolvadni a nagy gyönyörtől, szerelemtől. 3) A számadás alatti jószág, különösen pénz, roszlelkü kezelés miatt elvész, eltünik. Sok kezek között elolvadt az árvák vagyona.