, (el-néz) ösz. áth. 1) Valamely hibán, rendetlenségen, hiányon stb. fenn nem akad, elhallgatja, eltűri. Kisebb vétségeket elnézni, nagyobbakat megfeddeni. Holmi gyarlóságokat el lehet nézni. 2) Figyelmesen szemre vesz, megtekint valamit. Elnéztem a vetéseket, s mind silányaknak találtam. 3) Tárgyeset nélkül: félre néz, máshová fordítja szemeit. Elnéztem onnan, hogy ne lássam az undokságot. Használtatik állapító ragu nevekkel is. Elnézni a messze sikságon, tengeren. 4) Némelyek használják ezek helyett roszúl néz, (nézésben) elhibáz, de ez nem magyaros és értelmezés.