, (el-nyirbál) ösz. áth. 1) Elmetélget, faragcsálva apró darabokra hasogat. Elnyirbálni késsel a faszeget. 2) Ollóval elnyirogat. 3) Mátyusföldén am. elkunyorál, gyermek módjára, esenkedve elkér valamit. Ez értelemben a nyivog, hangutánzó szóval rokon.