, (el-měgy) ösz. önh. 1) Általán, bizonyos álláspontot, helyzetet oda hagyva, eltávozik: Elmegy a városból, megyéből, országból. 2) Valahová elutaz. Elmegy Pestre, Kolozsvárra. 3) Valamin eligazodik. Ezen iráson nehéz elmenni. 4) Elvész. Elment az esze. Elment a hája, szőre. 5) Mondják természeti s lelketlen dolgokról is. Elment az árvíz, elment a förgeteg.