, (ellen-mond) ösz. önh. Tulajdonító ragu nevet vonz. 1) Másnak állítását tagadja. Egyik szónok ellenmond a másiknak. 2) Valakinek vagy valaminek ellene nyilatkozik, s idegenségét jelenti iránta. Ellenmond az ördögnek és minden pompáinak. 3) Törvényi ért. valami ellen innepélyesen kikel, szóval ellenszegűl; máskép: ellenszól, ovakozik, óvást tesz. 4) Olyasmit állít, mely egy más állítással ellenkezik. Ellenmond maga magának.