Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
ELLENKĚZŐ, (el-len-kěz-ő) mn. tt. ellenkěző-t. 1) Általán, egymással öszve nem férő, egyet nem értő, különböző irányban működő. 2) Különösen, észtanilag, ami a másik tárgy eszméjét kizárja, pl. a jó és rosz, szép és rút, nagy és kicsin, ellenkezők. (Contraria). 3) Ellenszegülő, ellenálló, ellenműködő. Ellenkező akarat, ellenkező erő. 4) Szemközt álló, általellenben levő. Az ellenkező sánczból lődözni. Az ellenkező parton álló hadak.