, (el-küld) ösz. áth. 1) Valakinek megmondja, meghagyja, megparancsolja, hogy menjen el valahová. Elküldi fiát az oskolába. Cselédeit elküldi a mezőre. 2) Végképen elbocsát, elereszt. A számfeletti tiszteket elküldeni. A kiszolgált katonákat elküldeni haza. 3) Valamit másnak számára elvitet. Elküldi barátjának az igért könyvet. 4) Szelídebb kifejezéssel am. elhajt, elkerget. Rosz magaviselete miatt elküldötték az intézetből.