, (el-kisér) ösz. áth. 1) Bizonyos távolságig valakit, gyalog, lóháton, kocsin, hajón stb. követ; utitárs gyanánt megy el valakivel. Elkisérni barátját a szomszéd helységig. Elkisérni a gyermeket oskolába. Valakit merő kiváncsiságból elkisérni hazáig. 2) Társalgási ért. valakit tiszteletből, társadalmi illemből valahová kisér. Elkisérni a hölgyeket a színházba. Elkisérni a vendéget az előszobáig, a lépcsőzetig. 3) Átv. ért. velünk van, el nem marad, el nem hagy. Az erény elkisér bennünket a tulvilágra.