, (el-készít) ösz. áth. 1) A munkába vett dolgot egészen elvégezi, kiállítja. Elkészíteni a ruhát. Elkészíteni a könyvet. 2) Úgy elrendez, hogy valamire alkalmas, képes, czélszerü, ügyes legyen. Elkészíteni a házat lakásra. Elkészíteni valakit az oskolai vagy ügyvédi vizsgálatra. Elkészíteni a kocsit hosszu utra. Elkészíteni a konyhára valókat. 3) A kedélyt előre úgy hangolja, hogy valamely esemény igen meglepő ne legyen reá nézve. Elkészíteni valakit a szomorú hír hallására.