, (el-késik) ösz. k. A kiszabott időre meg nem jelen, valamit utóbb tesz, hogysem kellett volna. Elkésni a gőzösről. Elkésni a templomi tanításról. Elkésni az irással. Elkésni a nyári munkával, szántással, aratással, szüreteléssel. V. ö. EL, (2) és KÉSIK.