, ösz. áth. 1) Általán, menni, haladni nem enged, fentartóztat. 2) Törvénykezési ért. a bíró v. törvényszék a panaszolt v. vádlott félt elitéli, t. i. a panaszló keresetének teljesitésére kötelezi, vagy büntetést mond reá. A kereseti adósságban, a váltóöszletben, a perköltségekben elmarasztalni valakit. Két évi fogságban elmarasztalni a bűnöst.