, (ellen-vetés) ösz. fn. Nehézség, ok, melyet valaminek igazsága ellen fölhozunk, elégördítünk. Ezen állítás ellen több ellenvetéseim vannak. Semmi ellenvetésem e tárgyra nézve. Különösen, a nyilvános, iskolai vitatkozásokban akár alapos, akár álokoskodáson épült nehézség, melyet az ellenvető fél a vitató által előadott tan ellen gördít. (Objectio).