, (el-hibáz) ösz. áth. Hibából, azaz véletlenűl vagy gondatlanságból nem teszi, el nem találja, el nem éri azt, mit tennie, eltalálnia, elérnie kellene. Elhibázni az igazi utat. Elhibázni az írást. Elhibázni a czélt. Elhibázni a keresett házat. V. ö. HIBÁZ.