, (el-len-ség-ěs-kěd-és) fn. tt. ellenségěskědés-t, tb. ~ěk. 1) Általán, másnak kárára, veszedelmére törekvés, másnak folytonos gyülölése. 2) Különösen, másnak fegyver, háboruskodás általi rongálása; két vagy több személynek, vagy testületnek visszavonásban levő állapota.