, (el-hallik) ösz. k. Valamely hang messze elhat a fülekbe. Rendesen csak harmadik személyben használjuk. Másképen: elhallatszik. Eső előtt, és csendes időben messzebb elhallik a harangszó, mint egyébkor. Hortyogása a harmadik szomszédba is elhallik. V. ö. EL, (2) és HALLIK.