, (el-háramlik) ösz. k. 1) Valamely rosz, gyanu, veszély stb. eltávozik, s mintegy elháríttatik rólunk vagy tőlünk. Elháramlott fejünktől a rettegett veszedelem. Elháramlott rólam a gyanu. V. ö. HÁRAMLIK. 2) A székelyeknél: valami eltéved, tévelyeg, elvesz.