, (el-hárít) ösz. áth. 1) Tulajd. gereblyével, villával, vagy más eszközzel a földszinén heverő valamely szálas jószágot, pl. szénát, gazt eltakarít. Elhárítani az ugarokról a tarlót. 2) Átv. ért. valamely veszélyt, bajt eltávoztat, elmellőz, elfordít. V. ö. HÁRÍT.