, (drág-a-ság) fn. tt. drágaság-ot. 1) Általán, midőn az áruk aránylag drágán kelnek. 2) Különösen, az élelemszerek rendkivüli nagy ára, mely rendesen a szűk terméssel szokott kapcsolatban lenni. A sok pénz is tehet drágaságot. (Km.) 3) Kivált többes számban: drágaságok, vagy többes jelző mellett: nagy becsü ékszerek, pl. gyöngyök, lánczok, karpereczek, gyűrűk stb. Sok drágaságot kapni jegyajándokul.