Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

DÖNTŐ, (am. dön-t-ő) mn. tt. döntő-t. 1) Aki valamit leroskaszt, leomlaszt, dőlni kényszerít. Döntő magyarok.

"Nyugton vagytok-e még döntő magyarok?“
           Vörösmarty.

2) Erkölcsi vagy törvényi értelemben: határozó. Döntő csata. Döntő eskü. Döntő határozat.