, (dör-öm-b-öl-és) fn. tt. dörömbölés-t, tb. ~ěk. 1) Erős, tompa, folytonos zörgés. Leomladozó sziklák, roskadozó házak dörömbölése. 2) Cselekvőleg véve, az ily hangnak okozása. Lovak, vagy lovas csapatok dörömbölése. Hasonlók: zörömbölés, csörömpölés.