, (dör-g-öl-őd-ik) belsz. m. dörgölőd-tem, ~tél, ~ött. 1) Valamely élő állat ön testét hozzádörgöli más testhez, s ettől visszahatólag dörgöltetik, súroltatik. A sertés, ha teste viszket, az ól oldalához dörgölődik. 2) Akármely mozgásban levő test egy másikhoz súrlódik, illetőleg kopik. A forduló szekér lőcscse az oldalhoz dörgölődik.