, (dor-om-b) fn. tárgyeset: doromb-ot. Fogak közé vett egyszerü vas eszköz, rugalmas aczél nyelvvel két szilárdabb vas szár között, mely ujjal pengetve különféle kifujás által módosított hangot ad. Aljas tréfabeszédben: kurvaharang. Átv. ért. házi doromb, aki folytonosan morog, dörmög. V. ö. DÖRÖMB.